UTAZÁSOM FOLYTATÓDIK A VÖRÖS POSTAKOCSIBAN

DR. ROTÁCS CSECSEMŐKORA A HELYŐRSÉGBEN

A pöttöm Rotács épp elkapta a lábát, azt, amelyiken majd megcsontosodik a koszos, nem vágott, hús alá hajló köröm, és beszoppintotta öregujját selymes ajkaival. Valahogy csak szórakoztatnia kellett magát, mert azon kívül, hogy megtömték már kétszer reggel óta, nem történt semmi. Se egy föléhajlás, amikor is a két kedves (?) arc valamelyike hirtelen feltűnik látómezejében, se egy felemelés, egy ölelés, egy arcsimítás, de még csak egy megrázás sem, mely, valljuk meg, néha megtörtént, semmi, ami jelezné, fontos vagy nem kívánt lehet valaki számára. Közönyben fürdőztette tagjait a délelőtti napfény. Nézegette a világot, amennyit látni engedett a gyermekágy. Furcsa, függőleges mintákkal keretezett világ volt ez.

Folytatás az eredeti oldalon...

ÚJRA A PARNASSZUSON (RÉGI SZÖVEGGEL)